A pénz rövid története

Forrás: http://vs.hu/regi-trukk-az-uj-penz-nyomtatasa-0908?utm_source=hrkrs&utm_medium=rss

A Magyar Nemzeti Bank négy év alatt lecseréli a forgalomban lévő bankjegyeket, először – még az idén – a tízezrest alakítják át. A magyar pénz története eddig is is nagyon kalandosan alakult, állami hamisítással, a gazdaság tudatos bedöntésével, és semmi sem romlott durvábban a pengőnél. Volt azért trendi is a magyar forint.

A pénzhamisítás kapcsán mind arra gondolunk, hogy valaki szerez egy nyomdagépet, valamit, ami kicsit is hasonlít a biztonsági papírra, és sorban gyártja a tízezreseket. A tevékenységet mindenki a bűnözőkhöz köti, pedig a királyok is gyakran éltek a módszerrel.

Az első magyar vert fizetőeszköz Szent István uralkodásának ideje alatt jelent meg.  Ahhoz, hogy az érméknek egységes áruk legyen, a király pontosan meghatározta, hogy mennyi ezüstöt kell tartalmazniuk. Mivel még nem volt metrikus rendszer, a királyi mértékegységet a font (kis ráhagyással 408 gramm) jelentette. A törvény szerint ebből 501 féldénárnak, úgynevezett obulusnak kellett kijönnie.

Magyar Királyságban a pénzt jóformán senki sem használta. A lakosság nehezen állt át az új fizetőeszközre, viszont a kereskedelemhez elengedhetetlen volt. Nyugat-Európában és Bizáncban viszont szerették a magyar érméket, ezért régészek még most is találnak belőlük egyet-egyet elfekvőben valamelyik kincstárban.

A PÉNZHAMISÍTÓ ÉS A KIRÁLY CSAK A NÉVJEGYÉBEN KÜLÖNBÖZIK

A későbbi valutáink már nem voltak ennyire sikeresek Európában. A magyar királyok hamar rájöttek, hogy több pénzt tudnak verni adott nemesfém mennyiségből, ha valamilyen más fémmel vagy ötvözettel szennyezik be a tiszta ezüstöt. A trükkel hamar lebuktak a pénzhamisítóvá váló királyaink, a legegyszerűbb ellenőrzési módszerek is kimutatták a csalást.

A pénzverés jogát a király tartotta kézben, mivel ez volt az egyik legmegbízhatóbb bevételi forrás. A kincstár mérlegét két dolog is javította: egyrészt az emberek mindig elfelejtettek beváltani néhány dénárt, másrészt a király döntött az árfolyamról. Például négy régiért adtak csak egy új fényeset. Uralkodóink nem egyszer éltek a pénzrontással, ami a kereskedelem beszűküléséhez és inflációhoz vezetett. Utóbbi megoldására már elég hamar elkezdték visszahívni a régi valutát az új verésekkor.

A káosz III. Béláig tartott, aki annyira finom érméket veretett, hogy mind az országon belül, mind külföldön keresett pénz lett. Az 1222-es Aranybullában is visszautaltak erre. A 23. pontja így szól:

Az elhatározás csak egy darabig tartott. Legközelebb Károly Róbert királyunk elégelte meg a pénzrontást, aki Európában első királyként aranyforintot veretett, ennek színsúlya 3,52 gramm volt. Ezt körmöci dukátként ismerték leginkább külföldön, utalva a bánya helyére. 1329-ben cseh mintára ezüstgarasokat is veretett Károly Róbert, ez lett az arany váltója. Kalózmódra szerelmesedett bele az arany érmékbe az ismert világ, ez lett Európa egyik vezető pénze, amelyre egyre többen alapozták a saját pénzüket. Sikere a török hódoltság kezdetéig tartott.

A Habsburg-ház hatalomra kerülésekor nagyon szigorúan szabályozta, hogy mennyi aranynak kell lennie a pénzben. Ami viszont a legkevésbé sem érdekelte azokat, akiket egyszerre adóztattak a törökök, a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség. A rafinált magyar lakosság hamar rájött, hogy a porkolábok nem fogják hosszasan vizsgálgatni az érméket. Nézzen ki nemesfémnek, aztán már mennek tovább a következő házhoz adóztatni. Divatba jött a hamisítás. Ha volt lehetőségük, sárgarézzel hígították fel az aranyforintot. Mivel ez sem volt olcsó módszer, nem terjedt el igazán, de jól látszik, hogy az adóelkerülés terén már akkor is kreatívak voltak az emberek.

HAMIS PAPÍRPÉNZZEL A GAZDASÁG ELLEN

1762. július 1-én Mária Terézia az elhúzódó háborúk és a területveszteségek miatt arra kényszerült, hogy papírpénzt nyomtasson. A Wiener Stadt Banco 5, 10, 25, 500, 100 forintos címletekben készült, összesen 12millió forint értékben. PR-célzattal úgy népszerűsítették, hogy 5 százalékos kamatozású bankkötvényekre lehetett átváltani. A pénz népszerű lett. Nem húzták le az aranyérmék a zsebeket, nehezebb volt ellopni, mint egy lógó erszényt.

II. József uralkodásáig többször nyomtattak újra bankjegyeket. De kevés alkalomtól eltekintve soha sem annyit, mint amennyit mondtak. Általában jó pár millió forinttal többet pumpáltak a gazdaságba, ami ideig óráig a gazdaság növekedéséhez, a kincstár pozitív mérlegéhez vezetett. Aztán menetrend szerint megérkezett az infláció is. A kalapos király aztán halála előtt eltörölte a papír készpénzt.

TUDJA KI HAMISÍTOTT MÉG? NAPÓLEON

Amikor Napóleon hadait nyögte Bécsnek büszke vára, nagyon kellett a pénz az ellentámadásokhoz, ezért I. Ferenc visszahozta a bankókat. Kincstárnokai arra is rájöttek, hogy nemcsak a saját országuk gazdaságát lehet megborítani a felelőtlen pénznyomtatással, hanem másokét is. Felmerült az ötlet, hogy egy nagyobb adag francia frankot nyomtassanak. Az ötletnek csak az vetett gátat, hogy Napóleon elfoglalta Bécset, a bankjegynyomda pedig Pestre költözött.

A francia császár serege hamar megtalálta az elhagyott nyomdagépeket a szükséges mintákkal. Miután a magyar nemesek visszautasították Napóleon függetlenségi ajánlatát, az uralkodó bankjegynyomtatásba kezdett, amivel gyakorlatilag elértéktelenítette a papírpénzt. A durván 345-400 százalékos értékvesztés azt hozta, hogy I. Ferencék kénytelenek voltak visszatérni a nemesfém tartalmú pénzekre, amelyek értékfedezetét éppen az érme adta.

A bankjegyhamisítási gazdasági front emléke nem múlt el Magyarországon. A I. világháború alatt az volt a nagy terv, hogy a szövetségesek hátországaiban óriási mennyiségű értéktelen papírpénzt szórnak szét. Ezt végül 1923-ben elevenítették fel jobboldali, irredenta körök: hogy bosszút álljanak a trianoni békeszerződés miatt, hamis 1000 frankosokat akartak szétteríteni Franciaországban. 1925-ben Amszterdamban lebuktak a terjesztők, ami miatt kirobbant a magyarfrankhamisítási botrány.

Végül még a megvalósítás előtt elkapták az összes beépített csalót. De a módszert a CIA előszeretettel használta Közép-Amerikában. Ha valahol puccsolni kellett, vagy fellendítették a kábítószer-kereskedelmet, vagy értéktelen másolatokkal töltötték fel a gazdaságot.

MIÉNK VOLT A VILÁG LEGÉRTÉKTELENEBB PÉNZE

Az 1925. XXXV. te. . a korona helyére a pengő rendszert vezette be, mert az előző valuta már annyira elértéktelenedett, hogy a Monopolyban sem adtak érte házat: 1 pengőért 12.500 koronát kellett fizetni. A magyar gazdaság akkori teljesítőképessége – a trianoni sokk – után képtelen volt a pénz értékének megőrzésére. 1927-ben még 60 százalék volt a forgalom fedezete, 1929-ben már csak 40 százalék. Trianonnal Magyarország bukta az iparának és nyersanyagbázisának legnagyobb részét, emellé még a monarchia adósságának ráeső részét is át kellett vállalnia, amit csak bankjegygyártással tudott orvosolni a vezetés.

Ha mindez nem lett volna elég, 1931-ben kitört a nagy nemzetközi gazdasági válság. Ekkor a magyar kormány megtagadta az adósságtörlesztést. A lépés rövid ideig segített a gazdaság lélegeztőgépen tartásához, aztán a frissen bevezetett pengő árfolyama teljesen elszállt. A közeledő háború csak feljebb tornászta az inflációt.

A Toldi és Turán harckocsik fejlesztése, az 1 milliárd pengős fegyverkezési program akkora pénzromlást okozott, hogy a költségvetés hiányát sem lehetett pontosan meghatározni. Erdély, Bácska, a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása 1938 és 1941 között még több készpénzt követelt, mert a megnövekedett lakosság igényét is ki kellett elégíteni. Ez tovább növelte a leértékelődést, és még a háborús kiadások is rontottak a helyzeten.

Ehhez még hozzájött a nyilas rendszer veszprémi pénzgyártása, majd a szovjetek 1944-45-ös megérkezése. A pengő annyira értéktelen volt, hogy mellette szabályos cserekereskedelem folyt, bevett fizetőeszköz lett a tojás és a szalonna. Az elértéktelenedés következtében újabb és újabb címletek jöttek forgalomba. 1946 május 27-től a bankjegyeket 6 millióval (millpengő), július 1-től 12 millióval (billpengő) szorozták és nyomtatták. Ezzel pengő lett a történelem leggyorsabban elszálló valutája.